Szerkesztő: Sophie Társszerkesztő: - Indulás: 2013. április 17. Design: #7 When The Dead come Knocking
Az oldal a The Walking Dead című amerikai sorozattal foglalkozik. Semmilyen kapcsolatban nem áll sem a szereplőkkel, sem pedig a készítőkkel. A rajta található tartalmak közül semmi sem áll az én tulajdonomban, minden a készítőkhöz tartozik!
ui.: van egy verseny, amire jelentkeztem :) fizzu csinálja a strawberryswing.gpről.
Robert Kirkman
Robert Kirkman 1978 november 30.-án született, Amerikában. Képregényíró, akinek a The Walking Deadet köszönhetjük. Az első képregénye a Battle Pope nevű sorozat volt, melyben csak társszerző volt, és ami, már a nevéből következik, egy paródia. Számos más képregényen is dolgozott, ám a hírnevet a 2002-es Invincible és a 2003-as The Walking Dead hozta meg számára. Az utóbbiból 2010-ben nagysikerű televíziós sorozatot készítettek, mely azóta is mindenidők egyik legnézetteb showja.
Rattleing
A szabályok írtó egyszerűek, majdnem minden gportálos oldalon a chat szabályaihoz (természetesen máshogy fogalmazva) ugyan ezek vannak leírva: Nem káromkodhatsz, szídhatsz engem, vagy az oldalt. Felőlem úgy hívsz ahogy akarsz, nem zavar ha kedves cserém vagyok neked, ez max téged minősít (értem ez alatt azt, hogy mennyire becsülöd meg az eliteidet). Versenyek nem nagyon érdekelnek, mert nem azért vagyok itt, azért szólhatsz, hátha... :) és végül, de nem utolsó sorban, itt kérhetsz bármiféle- nemű cserét! Remélem világos voltam. :)
A nevem Sophie, és már 5 éve taposom a gportálos utakat. Számos honlapom volt már, de sikereket egyikkel sem értem még el - talán azért, mert egyiket sem szerettem még annyira, mint ezt. Tudjátok, az ízlésem kicsit eltér a többiekétől, és ami titeket érdekel, az engem nem, ám a The Walking Dead-ben végre egy olyan sorozatra leltem, amiért nem egyedül rajongok. Sőt! Velem tart a fél világ is. A honlapszerkesztésért odáig vagyok. Szeretem az egész folyamatot, ahogyan elkészül egy lap, de frissítgetni már sosem szerettem mert a témája sem kötött le különösebben. Ezért is örültem, mikor szembe jött velem ez a sorozat.
Egyébként 18 éves vagyok, Pösti leány és a net világában Sophie- nak hívatom magam. És ennyit a személyi adataimról. Meg úgy általában rólam. Örülök, hogy megismerhettelek, de leginkább annak, hogy benéztél! Jó böngészést: Sophie.
Nulla
Riley olyan erővel vágódott a földnek, hogy pillanatokig csak csillagokat látott. Minden levegője kipréselődött a tüdejéből. A balta! Hol az az átkozott balta? Kiesett a kezéből. Közben elemi erővel rúgott képen egy éppen támadni készülő járkálót.
- Belőlem nem eszel... - préselte ki a szavakat fogain keresztül. A fa tövében! Riley kúszva próbálta összeszedni az elejtett fegyvert. Közben valahol mögötte újabb járkálók tűntek fel a színen. Riley az utolsó pillanatban kapta fel a baltát és találta el az éppen felé harapó járkálót.
Talpra ugrott, s rögtön utána kettő másikkal végzett, de valahogyan egyre többen és többen jöttek. A francba... gondolta, miközben körülnézett.
Körülötte mindenhol ott voltak, némelyik csoszogva, némelyik kúszva, némelyik pedig egészen gyorsan haladt felé, az erdő fái között. Riley volt már durva helyzetekben, de ez talán mind közül a legkilátástalanabbnak ígérkezett. Bokája még mindig sajgott az előbbi esésétől, kezében a balta egyre nehezebbnek tetszett, a pisztolyt pedig már régen elhagyta valahol.
Sokáig magánál tartotta a revolvert, soha nem is nagyon használta. Úgy volt vele, hogy ha már meg kell halnia,akkor ne általuk. Semmi képpen sem akart olyan lenni. Ám, mikor felborult a motorral, nemsokkal ezelőtt, valahogyan az is kiesett a zsebéből. Meg még sok más, amire most igazán szüksége lett volna.
Nem gondolta volna, hogy Atlantában is ennyire eldurvult a helyzet. Hiszen sokáig harsogták a rádiók a menekült táborok helyzeteit és Atlanta a legeslegvégsőkig köztük volt. Sőt, a járványügy sem volt messze. Mégis, mintha ez a város lett volna mind közül a legdurvább.
Újabb és újabb járkáló terült el -ismét- holtan az erdei avarban, ahogyan Riley sorra írtotta őket, a lánynak mégis úgy tűnt, mintha sosem akarnának elfogyni. Mintha egy helyett máris kettő jönne. Nem így akarom! gondolta egyre kétségbeesettebben. Hátrált egy lépést, de megint elesett, ahogy beteg bokájára lépett. Valószínüleg már a motorral való eséskor megsérülhetett, de az esésig valahogyan nem tűnt fel. Az adrenalin sok mindenre képes. Riley ezt olyan közömbösen állapította meg, hogy még maga is megijedt.
- A francba! - sikoltotta. Ez már sokkal meggyőzőbb volt. - Hol van? Hol van?! - A balta már megint a földön volt. Ha ezt túlélem, esküszöm a kezemhez kötözöm...
A földön kúszott, amíg egy fának nem ütközött, s ekkor végre összeszámolta őket. Heten voltak. Ő pedig egyedül. Fegyver nélkül. Még egy utolsót rugott a felé kapó, zöldes bőrű, ronda járkálóba, majd lehúnyta a szemét és a nyakán lógó kereszhez nyúlt.
És imádkozott. Hónapok óta nem tette már meg, most mégis Istenhez szólt. Utoljára.
Hét darab puffanás rántotta vissza az önsajnálatból. Eltátotta a száját, amint kinyitotta a szemét. Mind a heten ott feküdtek előtte, ketten közülük csupán pár milliméternyire voltak. Mind a hétnek egy- egy nyíl állt ki a fejéből - egy zöld végű, fekete nyíl.
Episode Weakly
episode 213 - Beside The Dying Fire
Rick és Carl visszatérnek a farmra, azonban észreveszik, hogy egy hatalmas hordányi járkáló követi őket. A farmon lévők megpróbálják megvédeni azt, azonban gyorsan rá kell jönniük, hogy a farm már elveszett. Sokan nem élik túl a menekülést, a többiek pedig szétszakadnak és kis csoportokba verődnek. Panaszkodnak a vezetőre, Rick-re, miután az tudatja az egyesült csoporttal, hogy az lesz, amit a férfi mond. Eközben Andrea egyedül marad és megmenti őt egy titokzatos idegen.
When The Dead Come Knocking
FANFICTION
KATTINTS A KÉPRE A FOLYTATÁSÉRT!
Riley olyan erővel vágódott a földnek, hogy pillanatokig csak csillagokat látott. Minden levegője kipréselődött a tüdejéből. A balta! Hol az az átkozott balta? Kiesett a kezéből. Közben elemi erővel rúgott képen egy éppen támadni készülő járkálót.
- Belőlem nem eszel... - préselte ki a szavakat fogain keresztül. A fa tövében! Riley kúszva próbálta összeszedni az elejtett fegyvert. Közben valahol mögötte újabb járkálók tűntek fel a színen. Riley az utolsó pillanatban kapta fel a baltát és találta el az éppen felé harapó járkálót.
Talpra ugrott, s rögtön utána kettő másikkal végzett, de valahogyan egyre többen és többen jöttek. A francba... gondolta, miközben körülnézett.
Soundtrack Monthly
Wye Oak - Civilian
A Wye Oak nevű együttes egy amerikai ún. indie folk rock banda. A Civilian az egyik lemenük címe, illetve egy számuk neve is, mely számos olyan nagy nevű sorozatban szólalt már meg, mint a The Walking Dead, a Being Human, vagy a One Tree Hill, de mozifilmben is felcsendült már, ugyanis a Safety Not Guaranteed című film egyik betétdala.
AJÁNLOM AZ OLDALT
